"Beetlejuice The Musical The Musical The Musical" Tim Burton 1988-as "Beetlejuice" című filmjének modern köntösbe bújtatott Broadway feldolgozása. Ebben a cikkben pedig az első felvonás közepe felé megszólaló betétdalról fogunk beszélni egy kicsit, ami a "No Reason" címet viseli.
Rövid összefoglaló
A jelenet egy vita a főszereplő Lydia és az apja által felbérelt életviteli tanácsadója Delia közt. Míg Delia rózsaszínben látja a világot és azt vallja minden okkal történik addig Lydia egy pesszimistább felfogás szerint élné az életét és próbálja összetörni leendő mostohaanyja optimizmusát.
A dalban szereplő látásmódokat a darab később nem boncolgatja. A célja csak, hogy bemutassa Lydia és Delia ütköző személyiségét és világnézetét, tulajdonképpen a korábbi bemutatkozó jelenetük kibontakoztatása. Nem feltétlenül a filozófiai okfejtés a célja és valószínűleg a készítők nem arra szánták, hogy mélyen elgondolkozzunk rajta.
Szóval pontosan ezt fogjuk tenni.
Delia
Delia egy jól ismert sztereotípia paródiája. Mindig boldog, kristályokkal beszélget, látszólag ignoráns a világra maga körül. Életfilozófiája: ha pozitívan áll hozzá a dolgokhoz, akkor minden jóra fordul.
De ne tévesszen meg senkit a külső. Delia maga is sok tragédiával nézett szembe. A férje lelépett Rómába a meleg szeretőjével, hogy csak egyet említsek. A későbbi beszélgetéséből Charlesal (Lídia apja) kiderül, hogy akármikor úgy érzi megtalálta valahol a helyét csak meg akarnak szabadulni tőle. "Goodbye Delia! You're out of the band Delia! Vishnu doesn't need more disciples Delia!" Bár ez a darabban ezek csak viccként jönnek elő, úgy érzem mindenki azonosulni tud az érzéssel.
Ezek fényében Delia viselkedése és filozófiája mögött láthatóvá válik a tagadás, amibe ringatta magát, hogy megóvja magát a csalódástól és fájdalomtól. A dalban a fő sora, amit gyakran ismétel is ezt tükrözi. "Everything, everything happens for a reason"
Lydia
Bár ő is egy sztereotípiát jelenít meg, az mindig maga alatt lévő goth lány aki feketét visel, polaroid kamerát hord magánál és mindennek a rossz oldalát nézi, a darab őt kevésbe kezeli humorforrásként. Az ő karaktere van az érzelmi középpontban, így az ő tragédiáját és érzésit jobban megismerjük és megértjük.
Lydia nemrég vesztette el édesanyját, amit nagyban megnehezít, hogy apja tavolságtartón és hidegen áll a gyászhoz és új házba költözteti családját. Lydiának így nem csak édesanyja halálát, hanem az otthona elvesztését is fel kell dolgoznia, amihez szorosan kötik a közös emlékek.
Röviden összefoglalva, tehát, Lydia gyászol. Egy fiatal lány, aki épp csak megismerkedett az élet savanyúbb oldalával. Hogy ezt feldolgozza a nihilizmushoz fordul. A filozófia, ami szerint az életnek nincs értelme és az univerzumhoz képest jelentéktelenek vagyunk, bármi, amit teszünk nem számít.
"The universe is just the contents of time, matter and space. Ninety one billion light-years across and the Earth's a small place. Where good people die-"
Konklúzió: Na de kivel értek egyet?
Nos, mint ahogy a korrupt kormány egy korrupt nép élén, úgy ez sem fekete-fehér.
Ami megfogott a jelenetben, hogy mind Lydiának, mind Deliának érthető okai vannak a szomorúságra viszont a ló két különböző oldalára esnek.
Lydia hozzáállása a gyászhoz érthető és gyakori a hozzá hasonló helyzetben lévők között. Fiatalon elveszíteni egy családtagot mindenkinek nehéz, de ahogy a darabban is láthatjuk átvészelhető a megfelelő segítséggel és szeretettel a hozzánk közel állóktól.
Delia középkorú sok visszautasítással a háta mögött, a kapuzárási pánik közepén. Ennek ellenére saját kezébe veszi az élete irányítását és még ha kicsit naív is, de a pozitív gondolkodása sokunknak követendő példa lehet.
Amit még említésre méltónak érzek, hogy Delia az egyetlen karakter aki a darab végére nem változik. Másképp áll bizonyos személyekhez, amikor megtudja az igazságot róluk de a nézetei nem változnak. Végül pedig Lydia is befogadja a családba mint új mostoha anyját.
Ennek lehet az az oka, hogy Delia egyszerűen egy mellékszereplő, akinek a karakter fejlődésébe nem fektettek túl sok energiát mivel a darab szempontjában egyszerűen nem számít annyira....
De, mint mondtam mi itt épp túlgondolunk. Tehát ezt az alkalmat meg is ragadom, hogy kinevezzem Deliát a filozófiai vita győztesének. Bár Lydia gondolatait sem utasítanám el teljesen.
Vonjuk le mindkettőjüktől tehát a tanulságot. Nem kell, hogy mindig minden okkal történjen de a pozitív gondolkodás még nem ölt meg senkit.
Kivéve talán Beetlejuice-t. Legközelebb talán róla is beszélünk.